A sorozat, ami miatt megfogadtam, hogy vigyázni fogok magamra, és eztán kevesebb bort iszom reggelire.

Amúgy meg nagyon UK, nagyon fájdalmas, de azért szórakoztató is, bár két epizódnál többet nem szívesen néz meg az ember egyhuzamban, ami mondjuk nem feltétlenül baj, így legalább nem alakul ki tolerancia és addikció, a személyes kapcsolataid nem szenvednek csorbát azért, mert már semmi másra nem vágysz, mint a kis esti ópiumodra, nem mondod le a nagymamád gyémántlakodalmát, hogy megnézhess még tizet belőle egymás után sört vedelve és jégkrémet zabálva, és szilveszterkor sem maradsz otthon jobbnál jobb házibuli és világraszóló acidparti meghívásokat lemondva, hogy még végig tudd nyomni idén a százhatodik évadot.



No de: ha ismered és szereted az IT Crowd-ot, akkor ne habozz, ez a sorozat ugyanaz, csak számítógép helyett könyvekkel, talán kicsit szofisztikáltabb, bár jelen esetben ennek a jelzőnek nem tudom, mi értelme van.